Film-listám
értékelések szerint 
5 Centimeters per Second Animátrix Állatfarm Adaptáció Bambi Batman - A denevérember Belleville-i randevú - Francia rémes Casablanca Csillagok háborúja A hallgatag ember Édentől keletre Forrest Gump Gattaca Gladiátor Grave of the fireflies (Hotaru no Haka / "Szentjánosborgarak temetője") A Gyűrűk Ura Harakiri Jurrasic park Kapcsolat Koyaanisqatsi - Kizökkent világ Kontroll Lélegzet Leon, a profi Lilja 4-ever Macskafogó Mátrix-trilógia Mennyei királyság Memories (Emlékek) (Ma. kb. '65) Minden6ó Napfény Neon Genesis Evangelion Normandiától Berlinig Az oroszlán király Ponyvaregény A rettenthetetlen Scmidt története Sötétkamra A sötét lovag Szerelem és halál (Woody Allen) Star Trek: Voyager A szakasz A tizedes meg a többiek (Ma*.'65) Tozsdecápák (Oliver Stone) Az utolsó szamuráj Vampire hunter D - Bloodlust WALL•E (WALL-E) Voices of a distant star Vérzo olaj Visszatérés Whisper of the Heart / Mimi wo SumasebaII. >>> Filmesoldal B. (a gyorsabb betöltés miatt külön oldalon)
A.I. - Mesterséges intelligencia Angel's egg Amadeus Ámbár tanárúr Armageddon Cséplő Gyuri (1978) Csibefutam Das boot Dragon ball Egy csodálatos elme Édes november Ellenség a kapuknál Az elit alakulat Elveszett jelentés (Lost in translation) Equalibrum A hét szamuráj Fehér tenyér A félelem órái (1955) Fülledtség (Wachowski fivérek) Harry Potter és az azkabani fogoly A kis buddha Love Hina Max Medicine man Mindent a győzelemért (Rudy) Metropolis (anime)/ Metropolis (~1930) Mikrokozmosz: A füvek népe Princess Mononoke Ran - Káosz (Akira Kurosawa 1985) Sin city - A bűn városa Somlói galuska Sorstalanság Sztalker (1979) Száll a kakukk fészkére A sziget Született július 4-én Tűzszekerek (1981) Vágta (Seabiscuit) Vissza a jövőbe - trilógia
Adaptáció
Részlet a dvd borítójáról Az Adaptáció az egyik legszemélyesebb film számomra. Kicsit nehéz írni róla... Röviden:
A főszereplő egy teljesen hétköznapi személy, nagyon tetszett, hogy igazán könnyen bele tudtam élni magam a filmbe, mert a főszereplő és annak gondjai belső gátjai nagyon is hasonlatosak enyéimhez. Nem lehet leírni, de szerintem aki kicsit fogékony az ilyesmire annak nagyon tetszeni fog. Már az első filmkockáknál, az első szavaknál (apropó én angol hanggal néztem inkább, szerintem úgy jobb, de ez csak egy tipp volt) feléleszti a nézőben a film egyedi hangulatát, és az együtt érzést, a szimpátiát... Nem lőném le inkább a poént...:)
A film azért is érdekes, mert úgy tűnik mint ha film teljesen valóságos lenne. Nem tudok rájönni, valószínű csak egy nagy kamu az egész, de mindenesettre nagyon érdekes...:A film egy forgatókönyvíróról szól Charlie Kaufmannról, aki egy az orchideákról szóló könyv megfilmesítésén dolgozik. Ami elég nehezen megy neki... a film folyamán megismerhetjük a főhős életét, szerelmi gondjait..., míg a film végére elkészül a film forgatókönyve, ami tulajdonképpen nem más mint amit eddig néztünk... Szóval tulajdonképpen az Adaptáció a forgatókönyvírója a film főszereplő, a film arról szól ahogy megírja a forgatókönyvírás forgatókönyvét. Ugyanis ha megnézzük a film borítóján szereplő két forgatókönyvírót, azok azonosak a film szereplőivel.
De még van egyéb érdekesség is a filmben, egy részt elég érdekes a szerkezete. Bár ez nem is annyira látványosan igaz. Óriási poén szerintem, hogy Kaufmann az írogatása közben többféle megoldást is kitalál és elvet, amik előrébb vagy később elszórva meg is jelennek a filmben... amiket ha megtalálunk nagy derültség és meglepettség formájában esnek le, hogy tényleg!!!!!:) Egy ilyen, kevésbé, csak többszöri megnézés során észre vehető fricska, hogy a Charlie a film elején izzadtan, magyarázza hogy nem szeretne lövöldözést és autós üldözést a filmben... a film végére azét még is jut egy...:9 húú de még nagyon sok ilyen van... de hát úgy az igazi ha nem én árulom el őket.
Órákig lehetne még beszélni a csodálatos mellékszereplőkről, akik teli vannak élettel, érdekességgel és óriási nevetséggel is... Röviden, számomra ez egy kihagyhatatlan film, mindenkinek csak ajánlhatom... Megyek is és megnézem még egyszer...:)
U.i.: Mellesleg a zenéje kit ünő! (Na és szerintem egész különleges is).
és még valami: én kivételesen angol nyelven ajánlanám a megtekintését (a magyar szinkron valahogy nem az igazi).
AZ Orwell könyve alapján készült rajzfilm az igazságtalanságról, a halatom gazságáról, kegyetlenségéről, és az elnyomásról szól. Állatokra szimbolizálva mutatja be az embert, a jóságost, odaadót, becsületest; és gonosz, önzőt, csalót...
Egy tanya (farm) a világot megtestesítő színhely. AZ állatok levetik a gazda, az ember rabigáját egy olyan társadalom reményében ahol igazság van, és munkájuk gyümölcsét nem mások fölözik le; míg semmi mást nem kapnak mint didergést és éhezést.
Elkezdődik a Forradalom.
ÉS a történelem látszik kirajzolódni.
Felejthetetlen szívszorító, gyomorba markolóan igaz történet
A rajzolás kitűnő, a figurák nagyon jellemzőek és érzék letessek. A hangsúlyosabb elemeknél torzítást (pl. Jones hatalmas figurája, vagy az ember-ház félelmetes, sötét, felfoghatatlan káosza - az
állatok számára, tehát a torzítás a nézőpontok ábrázolásának eszköze) is nagyon jól használ, látszik a készítők, rajzolók otthonossága a modern ábrázolásban. Animáció néhány helyen észrevehetően szegényes, (pl. néhol a hátterek), de a lényeges részeknél óriási, nagyon hatásos, jól eltalált, felejthetetlen rendezői megoldásokkal találkozunk. Itt is érezhető az animációs filmek hatalmas erőség, (amiért én nagyon szerettem őket) hogy olyan megkoreografált jelenteket és olyan szögből mutatta be ami hagyományos filmben alig elképzelhető, és kivitelezhető lenne. [éljen]
A zenét itt is megkell említenem, nagyon hangulatos, valahol pontosan meg adja azt a történelmi légkört ami a történetet körül övezi.
Felírat (magyar):
Animal
Farm.srt
Sajnálatos mód (én legalábbis) csak angol hanggal tudtam beszerezni, pedig még most is rémlik valahol a magyar mesélő hangja...


A főalak egy tipikusan nem tipikus jó főhős. Ez is mutatja hogy a film a valóságot mutatja be, ha azt kifigurázó nevetsége formában is. Az alap elv, hogy a kőkemény valóságot ki bírni nem (lásd a kezdeti Eduárd példáját) csak kinevetni lehet... Az elképesztő és nagyon kifinomult, egyedi (a még igazi az ötvenes évekbeli magyar filmhumor izében) komikumokat, amik helyetekben, arc-, szójátékokban, jól felépített vissza-vissza térő imádott elemekben, és még kitudja hogy nyilvánul meg.. -nem részletezném, elvégre mesélni el nem lehet, látni kell!
"Sszzz...szóval..." (a filmből idézet...:) - ott az igazi) a film karakterei kitalált, igazi "forma jellemek" - mind különböző ember fajtát képviselnek... Jól látható ahogy oda figyeltek hogy a különböző jellemek mind más más hozzá tökéletesen illeszkedő stílusban, hanglejtésben, szó használatban beszéljenek. Főhősünk egy afféle életre való, nem is akarom rossz szavakkal leírni... némileg önző, de valójában jószívű ami a végén érvényesül is... mert hiába, barátok kellenek... (valahogy így). Az igazán az elején megmutatkozó jelemme pontosan Sven Hassel regényeinek Portájára hajaz - ha valaki ismeri. A többiről nem is próbálnék szót vesztegetni, mindenkinek élményt lesz megismerni őket...!
olykor felcsillogóan hangulat közvetítő fényképezés
a korhoz illő fülbemászó zene
InForMÁCIÓ: http://www.aoianime.hu/index.php?oldal=reviews&rev=116
Az utolsó szamuráj
Tekints meg egy rövid elmélkedést, a szamuráj és a
hozzá hasonló jedi értékekről...
Hát most nincs sok kedvem írni a filmről... (amúgy sem érdekelne senkit, ugye...:)) SZóval csak annyit hogy nagyon jó, mikor először a moziban láttam az hihetetlen élmény volt... stb. aki érdeklődik, illetve mi több szereti a keleti kultúrát... az nézze meg (külön felpezsdítő hogy a filmben a japánok japánul is beszélnek... szinte jelzi a film profizmusát, ugye milyen nevetségesek azok a filmek ahol az amcsi szuperhőssel még az utolsó csavargó is simán beszél egy távol tájon... hehe) máskülönben meg persze mindenkinek ajánlom, nagyon is... Ja és a színészi alakítás valóban kifogástalan...


A www.lionking.org nagy egy elég jó rajongói oldal,o tt szinte
mnidnet megtalálasz ami oroszlánkirály... karakterek
Talán a legjobb Disney animációs film. Távolról azt lehet
hinni hogy egy csupán egy kis aranyos őzikéről szól, de valójában itt
fogalmazták meg talán legdrámaibban mondanivalójuk a Disney filmek készítői. A
végéren igen komoly témát kapunk, expresszív, kifejezetten apokaliptikus
megjelenítéssel: (pl.) az ember pusztítása.
A vizualitásban fantasztikus,
rendkívül erős, művészi igényű. Az erőteljes zenével rendkívül
expresszív.
Összehasonlításban, egyébként ha jól megnézzük a magyar
Vuknak egyértelműen inspirálója lehetett.
Értékelés:
90%
Belleville randevú
- Francia rémes
Rendkívüli, karikatúrisztikus, különleges humorú francia rajzfilm (mellesleg 5 évig készült). Egy biciklistáról szól -félig meddig- a történet. A film egyik különlegessége hogy összesen közel két mondat hangzik el... más különben a testbeszéd tárházát vidítóan felhasznál kommunikál. A képi világa, a szigorúan csak szabad kézzel megrajzolt animáció fantasztikus... ÉS milyen részlet gazdag!! De tényleg, nem is tudom hányszor láttam már, de eddig mindig lekötött a fókuszban lévő események... csak most hogy úgy megint kedvet kaptam rá figyeltem fel rá egyszer csak, hogy a megrajzolt anyagnak (teljesen a hasra-ütés-kalkukációs-számítás alapján) kb. harmadát még nem is láttam... A háttérben átmegy egy esőzubonnyos férfi egy felüljáró hídon, az esőcseppek hogy csapódnak be egy tetőn és a többi vég nélküli sora... Zenéje ellenállhatatlanul fülbemászó, és rendkívül illeszkedik a filmhez (pl. mikor a zenére ritmusra mozognak a szereplők)... A humor mellett, néhol nagyon szívmelengető a film. Az aranyos, csúnyácska mellék és még mellékebb szereplők (nem kap igazán nagy jelentőséget egyetlen karakter sem), igazi együtt érzést keltenek az érzékenyebb nézőkben, olyat amire egy egy milliomos, agyon rajongott, gyönyörű bálványnak kikiáltott hollywoodi sztár -általában- sehol sem képes. Két Oscar jelölés: legjobb animációs film és legjobb betétdal.
Mindenkinek csak ajánlhatom...
Mindenkinek cssak ajánlhatom...
Kérlek tekintsd meg a filmből
készített kis (kedvcsináló) képösszeállításomat...>>>
Látogass el a hivatalos
oldalra
(ahol példának okáért belehallgathatsz a a film zenéjébe >>>>
www.lestriplettesdebelleville.com
Megrendelhető az
xpress.hu-n...
Egyetlen rövidke villanásig még zavarnám pupilláikat!
Amelyiben megtetszeni látszik eme fenti rajzfilm-alkotás, és tudnék ajánlani még
egy myomos okot a beszerzésére... és pedig hogy a filmhez adott kettes dvd
lemezen egy igazán remek magyar film alkotás a Somlói galuskát is megnézheted...
nos hogy mi is ez azt itt megtudhatod (uúgyanis erről is készítettte megy rövid
kis összeállítást): Somlói galuska
Casablanca

A Casablanca egy 1942-ben készült, fekete-fehér romantikus amerikai film.
Rendezo: Kertész Mihály
Nem tökéletes, de dialógusok sokszorta zseniálisak, a Rick Blaine (Humphrey Bogart) karaktere fantasztikus, a történet izgalmas és jól tartja sokáig "homályt" benne.
Értékelés: 85%
Történet
Casablancában mindenki Rick mulatójába jár. Ez az egyedüli hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában, s akkor egy pillanatra elveszíti korábbi határozottságát és cikikusságát.
Idézet:
Ugarte: Te utálsz engem ugye?
Rick Blaine: Ha érdekelne hogy létezel akkor utálnálak.
A hallgatag ember
Hombre [1967]
Történet:
| A kiskora óta az indiánok között nevelkedett John Russell (szerepben: Paul Newman) inkább érzi magát rézbőrűnek, mint fehérnek. Amikor az öröksége ügyében a városba kell utaznia, először szembesül a fehérek világának farkastörvényeivel. A postakocsin utazó vegyes társaság kicsinyes civódásai hűen tükrözik a "civilizáció" urainak gyarlóságait, s amikor rablótámadás éri őket, végképp elszabadulnak az indulatok. Csak egyvalaki akad az egész társaságból, aki képes emberi módon viselkedni... |
Vélemény: Az egyik legjobb western amit láttam. Remek, realista történet, kemény és egyedi főszereplő, jó és mély párbeszédek, komoly társadalom kritika (indiánok elnyomása). Jó, hangulatos, emlékezetes zene.
Értékelés: 90%
Idézet:
| Fekete hajú nő: (...indiánokról...) Nem is tudom elképzelni hogy ehet egy ember kutyahúst. John Russell: Volt maga valaha éhes? De nem csak úgy vacsora előtt. Annyira éhes, hogy feldagadt a hasa. Fekete hajú nő: Nem lehetnék annyira éhes, hogy megtudjak enni egy kutyát. John Russell: Még a csontokat is lerágná. |
A tartalomról (port.hu - kicsitt átírva): Mialatt a német és az orosz hadsereg tízezrével küldi katonáit egymás ellen (igen hatásos - ha szovjet katonák visszavonulnak saját bajtársaik által halnak meg a politikai tisztek parancsára - csak az érzékeltetés kedvéért [tehát helyenként nem mindennapi komolyságú filmről van szó) saját és a világ rettegve várja a sztálingrádi csata kimenetelét, az ünnepelt orosz mesterlövész, Vaszilij Zajcsev (Jude Law) csendben és egyenként cserkészi be ellenségeit. A szerény és zárkózott Vaszilij csak egy átlagos orosz parasztfiú, aki különleges ügyességgel végzi feladatát. Danyilov (Joseph Fiennes), a szovjet politikai tiszt felismeri a mesterlövészben rejlő propagandaértéket, és az egyszerű uráli katonából nemzeti hőst csinál. A számos németektől elszenvedett vereség után a Szovjetunió az összeomlás szélén áll, és Sztálingrádban talán Európa végső sorsa forog kockán. Sztálin magát Hruscsovot (Bob Hoskins) küldi, hogy felügyelje a város védelmét. Vaszilij példája feltüzeli a védők akaraterejét, és tovább harcolnak a túlerővel szemben. Danyilov viszont hamarosan féltékeny lesz arra az emberre, akit ő kreált... A németek legjobb mesterlövészüket, König őrnagyot (Ed Harris) küldik, hogy felkutassa és megölje a német és orosz katonák közt egyaránt híressé vált Vaszilijt. Mindkét férfi elszánt türelemmel és tökéletes szakértelemmel vadászik a másikra, és vívja magányos háborúját, miközben rengetegen halnak meg körülöttük Sztálingrád romjai között. A tűz háborúja és A rózsa neve rendezőjének nagyszabású háborús eposza nem csak a történelem menetét meghatározó események, hanem az egyes emberek tetteinek és drámáinak krónikája is. Még ha nem is tökéletes film, mindenkép megtekintésre érdemes drámai alkotás - James Horner szívrázó zenéjével.Ellenség a kapuknál
(Enemy at the Gates) háborús filmdráma, 131 perc, 2001 rendező: Jean-Jacques Annaud író: Jean-Jacques Annaud, Alain Godard zeneszerző: James Horner operatőr: Robert Fraisse jelmeztervező: Janty Yates producer: Jean-Jacques Annaud, John D. Schofield executive producer: Alain Godard, Roland Pellegrino, Jörg Reichl, Alisa Tager látványtervező: Wolf Kroeger vágó: Humphrey Dixon, Noëlle Boisson szereplő(k): Jude Law (Vassily Zaitsev) Joseph Fiennes (Danilov) Rachel Weisz (Tania) Bob Hoskins (Krushchev) Ed Harris (Koenig) Ron Perlman (Koulikov) Gabriel Thomson (Sasha) Eva Mattes (Mrs. Filipov)
Forrest Gump [1994]
(Robert Zemeckis)
dráma - szerelmi történet - vígjáték
Rendkívül szép történet, a Kapcsolat után Zemeckis legszebb rendezése.
A remek, poénos karakter(ek)en kívül a háttér világ is abszolút reális (történelmi utalások is jók) és áthatja egy mély szomorúság, megfelelő mondanivalóval az életről.
A zene szintén kitűnő, soundtrackok között nagyon nagyok vannak.
Értékelés: 90%
Történet:
| A georgiai Savannah városka árnyas buszmegállójában különös mesemondó üldögél. Forrest Gump mindent látott és mindent átélt, de nem mindent értett. Nem éppen a legfényesebb elme. De hát az anyja is mindig azt mondta: "Csak az a hülye, aki hülyeséget csinál." Forrest Gump pedig semmi egyebet nem csinált, mint jelen volt a XX. század minden fontos eseményén a focipályától a harctérig, az elnökök klubjától a médiavitákig, míg végül meg nem pihent egyetlen igaz szerelme karjában. A Forrest Gump egy megindító romantikus mese egy ártatlan amerikairól, aki pont abban a korban élt, amikor Amerika elveszíti ártatlanságát. |
Gattaca
Számomra az egyik legjobb film a világon.
Hihetetlen, nem tudok vagy akarok róla semmit sem írni.
Megkell néznie annak aki még nem látta. Aki meg igen az még többször.
Még ide írnám hogy a zene fantasztikus, ahogy a kitalált világ, a történet és az érzelmekkel teli, felejthetetlen képek.
Párat képet csináltam a filmbol, de hamar rájöttem hogy felesleges, és úgy sem tudom az összest és ugyanúgy amilyen csodálatos a filmben.
Sajnálom az összes kifejezéstelen szavamat a filmről.
- A
szinkron szerintem nem hagy kiváni valót maga után.





Idézetek
| cucu |
| Vincent Freeman: Régen úgy tartották, hogy a boldogságban fogant gyermekből boldogabb felnőtt lesz. Ma már senki nem mondja ezt. Sose fogom megérteni, mi vitte anyámat arra, hogy a körzeti genetikus helyett Istenre bízza a sorsomat. |
| cucu |
| Vincent Freeman: Miért, milyen magas? Jerome Eugene Morrow: 135. Vincent Freeman: Milyen magas volt a baleset előtt? |
| cucu |
| Jerome Eugene Morrow: Ezt nézze! Nézze meg! Vincent Freeman: Csodás. Nagyon szép. Igazi? Jerome Eugene Morrow: Maga még színvak is, Vincent? Ez ezüst. Vincent Freeman: És? Jerome Eugene Morrow: Jerome Morrow nem arra született, hogy másodikként érjen célba. |
| cucu |
| Vincent Freeman: Hogy vagy, Jerome? Jerome Eugene Morrow: Kösz jól, Jerome. Vincent Freeman: Hogy a pokolba jutottál föl? Jerome Eugene Morrow: Tudok én járni. Csak jól titkolom. |
| cucu |
| Vincent Freeman: Tudod, hogy csináltam, Anton? Nagyon egyszerű a válasz. Nem tartalékoltam a visszaútra. |
| Timon |
| Vincent Freeman: Mint annyi más sorstársam, folyton költöztem, és elvállaltam mindenféle munkát. Nálam több vécét kevesen pucoltak ki. Az alantas osztály tagja voltam, melyet többé nem szociális vagy faji alapon különböztettek meg. Nem. A tudomány miatt kerültünk hátrányos helyzetbe. |
| Jereváni Rádió |
| (SPOILER!) Vincent Freeman: Bár sose voltam e világra való, be kell vallanom, nehezebb elhagynom, mint gondoltam. Azt mondják, testünk minden atomja valaha egy csillag része volt. Talán ezért jöttem el. Hogy hazatérjek. |
| Jereváni Rádió |
| Vincent Freeman: A kiváltságosaknak könnyebben jön a siker, de nekik sem garantált. A sorsnak nincs génje. |
| Jereváni Rádió |
| Caesar: Ne tisztítsa le túl jól. Vincent Freeman: Miért ne? Caesar:Túl nagy a kísértés. Vincent Freeman: De ha tiszta lesz az üveg, én is jobban látszom majd a túloldalon. |
Gladiátor
Rendezte: Ridley
Scott (újabb filmje a Mennyei királyság)
Zene:
Történelmi
kalandfilm, a történt esszenciába összesűrítve talán:
A római kor. Egy
egyszerű tiszta lelkű legendás hadvezért kinnek egyetlen vágya a mihamaribb
visszatérés családjához, Marcus Aurelius a bölcs filozófus császár utódjának
szánja. Commodus a haldokló uralkodó becsvágyó és alkalmatlan fia ezért mindent
megtesz Maximus eltörléséért.
A jó és rossz küzdelme, hol a gyenge és
romlott gonosz hatalmával mit sem ér, mert jó hiába öli meg el nem
pusztíjahatja...
Nagyon jó hangualtos film!
A rendező egy másik
(újabb) filmje a: Mennyei királyság
Grave of the fireflies
(Hotaru
no Haka / "Szentjánosbogarak temetője")
1988
Véleményem szerint a valakészült legjobb filmek
egyike. Ha valaki azt gondolná hogy ez csupán egy "rajzfilm", de a legkomolyabb
drámák egyike (bármely filmel egyenértékű alkotás).
Akik
szeretik a komlyabb filmeket, drámákat azok semmikép sem hagyhatják ki,
mindenképen ajánlom.
Hietetelnül szomorű, drámai, a kiváló rendezésnek,
történetszővésnek és zenével.
A zenétjét nem lehet
szavakba öntenni, egyszerűen gyönyörű, tökéletesen idomul a filmhez, és a annak
érzelmi töltésének egyik főhordozója, átadója.
(Evvel nem
akarok semmilyen összehasonlítgatásba kezdeni, de kicsit hasonlít az Ennio
Morricone zenéjéhez amit a Sorstalansághoz szerzet.)
Többet nem is kivánok róla, szólni ezt megkell nézned
(szerintem)! :)
MEGJELENT MAGYARORSZÁGON DVD-N! Beszerezheted, lásd: http://www.google.hu
"Frodo: Nem bírom megtenni Samu.
Samu: Tudom. Nem jó ez, igazából nem is kéne itt lennünk! De itt vagyunk. Olyan ez mint a nagy regényben Frodó úr, amikre mindenki emlékszik. Mind teli voltak sötétséggel és veszéllyel, és néha még a végüket sem akartuk tudni, mert boldogan semmiképpen sem végződhettek.
Hogy lehetne a világ újra olyan mint volt, ha ennyi szörnyűség történt közben?
De végülis ez csak egy múló dolog. Ez a sötétség, még a sötétségnek is el kell múlnia, új nap virrad majd fel! És ha egyszer kisüt a nap annál tisztábban fog ragyogni. Az ember azokra a történetekre emlékszik amik jelentettek valamit, még ha túl kicsi is volt hozzá hogy megértse miért. De azt hiszem Frodó úr, én igen is értem, most már tudom! E történetek szereplői gyakran visszafordulhattak volna, de nem tették. Tovább mentek, mert volt mibe kapaszkodniuk.
Frodo: Mi mibe kapaszkodjunk Samu?
Samu: Akad még jó ebben a világban Frodó úr, amiért érdemes küzdeni."
Talán késöbb lesz több dolog
is...
Harakiri Seppuku (Japán - 1962) Műfaj: történelmi Rendezte: Masaki Kobayashi Szereplők: Tatsuya Nakadai, Rentaro Mikuni, Shima Iwashita
Tartalom: Az 1630-as években elözönlik Edot, a középkori Japán
fővárosát, a gazda és háborúskodás nélkül maradt, kétségbeesett, rongyos, éhező
szamurájok, a roninok. Sokuk igazi harcoshoz méltó megoldást választ a
kilátástalan helyzetből, harakirit követ el. A kizsigerelési szertartáshoz kell
egy klán, amely az öngyilkosság rövid idejére befogadja a ronint, s biztosít egy
képzett embert, aki a szeppuku után egy csapással lenyakazza. Sok, kevésbé
becsületes szamuráj, azonban csak pénzt akar zsarolni a klánoktól, s esze ágában
sincs magát kivégezni. Egyszer aztán megérkezik az Iyi klánhoz Hnashiro Tsugomo.
De már neki sem hisznek…
(xpress.hu-ról, ahol dvd-n meg is
rendelhető)
Előzetes:
A filmről röviden:
Remek film, remek
történettel és azt megformáló látásmóddal és kifejezésmóddal. A történet és a
film kifjezetten realista, sokszor feltünnően szürke fekete-fehér képe nagyon
illik az egész filmhez, amiben végig érezhető egy nagyon realista visszafogott
rendezői elképzelés. Ezt nagyon jól érzékeltette a film nagyon egyedi és nagyon
hatásos zenéje, ami ép kellő riktássággal szólal meg. Ez kifejezetten nem
harsány, legtöbbször egyetlen hangszeres, ami a korhű hangulathoz is hozzájárul.
A film egész környezete is igen történelemhűnek hat, ehhez hozzá tesz hideg,
komor, realista szemlélete, nem kendőz, nem idealizál - de egyben nem is fest
egyszínű feketét. Fényképezése hasonló remek, nagyon erőteljes képek is
feltünnek, és a sokszor ismétlödő helyszíneket is hangsúlyosan jeleníti meg.
Mindezek adnak egy igen erőteljes és egyedi hangulatot a filmnek.
A forgatókönyv nagy erénye az is hogy nem csak általánosan jó az ötlete,
de a vége se csak azért van mert vége kell hogy legyen. Itt a vége valódi
csúcspont, itt jelenik meg közel a film teljes lényege, itt értjük meg igazán az
eddigi eseményeket és miértjüket. A film vége az elejével egy remek keretes
szerkezetben zárul, ami sok új filmel ellentétben egyáltalán nem erőltettett.
Megemlítendő még a színészek remek játéka, a dialgousok előadása remek,
kifejezetten japános - egyáltalán nme kár hogy magyar szinkron nélkül jeletn
meg!
Kapcsolat

fantasztikus képek, hol lassítások, hol gyorsítások, hol tükrözödések, hol
elsuhannó autó forgatag, hol emberi tömeg, fények kavalkádja stb., stb.,
hieteteln képek. Így jutt el olyan mélységesen legegyszerűsített alapvető
törvényszerűségekig mint a víz, a felhők, az emberek mozgásának hasonlósága. 


Kontroll
Lélegzet

The Air I Breathe [2007]
(Jieho Lee)
Történet:
| Egy ősi kínai mondás szerint az élet négy részre bontható: bánat, boldogság, gyönyör és szerelem. Erre az ősi bölcsességre épül a film, amelyben egy az életét teszi fel egy lóversenyen, egy gengszter látja a jövőt, egy popsztár zsákmánnyá válik és egy doktornak meg kell mentenie élete szerelmét. |
Véleményem:
Tagadhatatlanul számos gyenge pontja van, pl. a történet nem egészen áll hihetően.
De mégis nagyon megkapott a film. Erőteljes képi világú és hangulatú, néhol zseniális és sokat mondó.
A szerkezete is érdekes.
Értékelés: 88%
Idézet:
//Boldogság//
Mindig kíváncsi voltam, hogy mikor egy pillangó elhagyja biztonságos bábját tisztában van-e vele hogy milyen gyönyörű.
Vagy még mindig hernyónak látja magát?
Gyerekkoromban tudtam mi a boldog élet titka: tartsd be a szabályokat, tanulj szorgalmasan. Aztán ha elég szorgalmasan tanulsz a jutalmad további tanulás és ha tovább tanulsz megkapod a legtöbbet amit az élet nyújthat: állást, pénzt és jövőt. Amit kizárólag azzal töltesz hogy még többet akarsz.
Ez az amiért eddig éltem. Az én "boldog" életem.
Irigylem azokat akik ezt sose kérdőjelezték meg, mert én kiakartam törni.
http://www.theairibreathemovie.com
Leon, a profi c. filmről
készült:
1994-ben
írta és rendezte:
Luc Besson
fényképezte: Thierry Arbogast
zene: Eric Serra
főszereplők: Jean Reno
Natalie Portman
Gary Oldman
Még
régen, nem is tudom mikor, valamikor még egészen kicsi koromban láttam egy
filmet ami különlegesen nagy hatással volt rám. A címét egy életre megjegyeztem:
Leon, a profi. Azóta várom hogy újra láthassam, nem rég megjelent DVD…
Egészen különleges légkör hatja át e film képsorait. Amit többek közt
a híres francia rendező Luc Besson kezenyomát dicséri. A képi világ (a
tökéleteses lassítások és kamera mozgások, a külső hangok és zajok elfojtása) és
hozzá elképzelhetetlenül illeszkedő egyediséggel hangulattal lélekkel rendelkező
zene… ez mind együtt egy csodálatos libabőröző hietetlen harmonikus hangulatot
visz a szemünk elé. Amitől számomra szinte megunhatatlan a film.
A
szerkezeti felépítése:
mint minden jó történetben kezdődik a bevezetéssel.
Bemutatja a magával ragadó alaptörténetet Leont a bérgyilkost és életét,
hétköznapjait. Rengeteg apró kis finom emlékezetes elemmel építették ezt fel. A
legjobb - ami a film egészben végi kísér - a kis zöld növény, Leon legjobb
barátja, egyben a sajátmagának szimbólummá.
Egyetlen ami csak kis
problémát a okoz, az az hogy olyan tökéletes, magával ragadó az alap elképzelés
hogy szinte fájdalmas megválni tőle. Minden változás fájdalmas, de kár pótlás
hogy evvel még újabb csodálatba kerülünk. 
De hát a történetnek
folytatódnia kell… de abban sem lehet kifogásunk, csak azért sajnálom mert az
elejét az egész film alatt elnézném... Sok filmnél van így velem (de
legalább megnézhetem 86-szor az elejét, úgyhogy minden tökéletes).
Mindig el kell jönnie a bonyodalomnak, ami sokszor elrontja a remek
alapötletet és egy addig tökéletes filmből valami bárgyúságot hozz ki. Na de itt
ez nem így van.
Nem lőném le senkinek se a történetet (már ha valaki
véletlenül tényleg megnézi a filmet). Pár sor róla: feltárul a főszereplő, és
egy kevésbé átlagos, nem happy-endes befejezés. Aki nem bír megnézni egy filmet
ha annak már nem egy bárgyú teljesen mondva csinált boldog befejezés a vége az
nyilván annak csalódás fognak okozni az utolsó percek. De olyanoknak mint jó
magam végtelen gyönyört éreznek, és belső melegséget a főszereplők sajnálatával
és tragikus de mindazon által magasztos felemelkedésben. De ha jobban bele
gondolunk, nem lehetet volna más ésszerű befejezés, ugyanis merev világunkban
(amiben a film játszódik) nem lehetséges egy kislány és egy bérgyilkos
szerelmének beteljesülése.
A helyszín a jellemző '90-es évek New
Yorkja, ami különleges nosztargikus hangulatot áraszt, és az akkor nagyon
jellemző téma a drog, a heroin (ami nyilván erős hatással lehetet az akkori
világ embereire ahogy kialakulni látták a még a rendőrséget is behálózó drog
maffiát). Ami ártatlanok életét követeli.
Az új dvd kiadása felkerült
rendezői változat is, ami egyszerűen kihagyhatatlan, nagyszerű élmény azoknak
akiknek a mozi változat tetszett (én is szándékosan az utóbbit tekintettem meg
-újonnan- először). Sok mindenre magyarázatott nyújt, a történet is sokkal
jobban össze áll a kimaradt jelenetekkel. Sok mindent jobban összefűz és
megmagyaráz. De mind a mellett rengeteg új és nagyszerűt ad hozzá az
alaptörténethez: felderül Leon múltja, és sokkal árnyaltabb jelem képet
vonhatunk le róla.
Nem is tudom a zenéről írtam...??? Minden esettre
Eric Serra zenéje olyan gyönyörú hogy örökre beírta a nevát az emlékezetemre.
Annyira hozzá a tesz a film hangulatához hogy annélkül már nem is volna talán
fele annyira sem jó sok jelenet. Sokat csak azért néztem újra hogy még egyszer
meghallgathasam az ott hallható felcsendülő muzsikát... de ez már nagyon gyanús
hogy már leírtam... hehe... :).
Befejezés ként, számomra ez egy
alapmű. Sarjadzó ifjúságomtól kezdve öröké. Ez a film kezdet és a vég.
Köszönöm annak aki ezt elolvasta, hatalmas, fáradságos munka árán, drága
szemem világát nem kímélve! Azoknak (és persze másoknak is de azok nyilván nem
olvassák ezt mivel nem jutottak le idáig) ajánlom hogy szerezzék be és nézzék
meg, szerintem nem fogják meg bánni.







Lilja 4-ever
Röviden:
Azthiszem a legmegrázóbb film
amit valaha láttam. A témája így igen csak sokolló, de 17-18 éven felül
mindenkép nézzétek meg!
A film abszolut realitsa (a nem valóságos elemek meg
a lélek valóságát fejezik ki). A történetet nem akarom leírni, azt szeretném
hogy aki megnézi arra úgy hason mint rám amikor egyáltalán nem tudtam mi fog
történi.
Két az egykori Szovjetunióban lévő nyomornegyedben élő gyerek a
főszereplők. Az egyik egy 16 éves lány, másik az egy fiatlabb kis fiú. Az ő
életüket láthatjuk, a legkevésbé sem szépített formában. De a film nem az
unalmas hétköznapokról, a megélhetésért folytatot harcról szól első sorban, az
csak az alapszituáció, ezútán jönnek a végletekig megrendítő események
megalkuvást nem ismerő bemuttatása.
Egy hietetlenül szomorú, szörnyű, de
valahol szép történet.
Ennél többet nem is írok le, a komoly filmek kedvelői kérem mindenkép
nézzék meg, nem hinném hogy csalódnának.
Magyar felirat a
www.feliratok.hu-ról: Lilja 4-EVER.sub
Torrent-letöltés:
Lilja-4-ever.torrent (E használatáról találsz az
Egyebeken belül a Letöltés titkaiban...)
Nem feltétlen éri el az 5-öt, de megadom mert az egyik legerőteljesebb dráma
amit láttam. A végére kissé hatásvadász talán, de az egész filmre hatalmas
erővel nehezedik az emberiség sorsának súlya. Atmoszféra és látvány kiváló és
egyedi, science fiction kedvelőknek mindenkép ajánlom.
Értékelés: 90%
Írta és
rendezte: Hideaki Anno
Az egyik legnépszerűbb, legjobb és
legkomolyabb anime (japán rajzfilm).
Azthiszem ez az ami eddig a
legnagyobb hatást tette rám életembe.
Ennyit tudok összesen
mondani.
Ajánlom mindenkinek.
2015-ben játszodó, kissé science
fiction, a végére igazi pszichológiai, filozófiai drámává nővi ki magát!
Megemlítenék meg egy fontos információt: a történet a 26 részes
sorozattal és az End of Evanglion külön filmel teljes.
Aki szereti (de
szerintem aki nem az is) az animeokat az mindenkkép nézze meg!
Nem
próbálom meg a lényegét megfogalmazni, a körítésről meg a lentebbi oldal címeken
olvashatok.
EGyébbknét szerintem ez is nagy hatással volt a
Mátrixra, pl. a keresztény motívumok stb. A Mátrix aloldalon van erről bővebb ké
stb anyag.
Pár nagyon hasznos linket hozzá:
Aoi anime ismertetők:
Neon
Genesis Evangelion - sorozat
End
of Evangelion - film
| I. Magnetic rose |
| II. stink bomb |
| III. cannon fodder |
, az én verziómba egybe vannak fűzve, de gyakorlatilag annyi
összefüggés van köztük hogy mindegyiket Katsuhiro Otomo írta [3-at rendezte is]
Részlet:
A címe, Emlékek. Ez véleményem szerint arra utal hogy hogy a három
különböző rész (na jó ez a második kiicst felszabadultabbra kevésbé igaz) valós
érzelmeket, emlékeket ábrázol (esetleg kellt - nagyon is).
A
történeteknek nagyon jól kitalált egyéni világuk van és ahoz illesztett remek
légkör - a 3 kölünböző rendezőnek remek elgondolásnak bizonyult.
Erről
többet nem is írnék ehelyet kérlek nézétek meg az Aoi Anime kitűnő
ismertetőjét [pár képet is tartalmaz, bár nem a legmarkánsabbak]!!
Ez uton is köszönöm Hikarinak.
ÉS
Még:
Mindegyik zenéje merőben különböző hangualtban is
stílusban is, de mindegyik zsemiálisan eltalált különleges hhangulatot kellt,
kitűnő költemények.
Ha valaki még gondolkozna... Az első rész vége,
talán a kedvencem -ez hietetlen szomorú és szívszorító, csodálatos munka - ennél
jobbat sehol sem találhatunk.
Minden más, amit eltudnék még mondani ohgy
mi is ez, megtaláljátok a fenti ismertetőben.
Fontos:
Felíratot (mid a három részhez) itt találtok hozzá: Memories_teljes.srt
(Jobb
egérgomb, "Cél mentése másnéven..." / és kell egy felíratot kezelni tudó
lejátszó program (pl. cystal player free)>
Mellesleg azért
fontos ez, mert csak az első epizódhoz volt felírat - mig én kinem
egészítettem.... :) Semmi önfényezés. Jó szórakozást kivánok hozzá
mindenkinek...
A felíratos lejátszáshoz én crytal player free-t használok -
csak ha nem sikerülne media playerel ;).
A Torrent fájl:
Memories--DVD rip--and AMV.torrent
Szükséges lesz hozz kliens program is (pl. Bitlord), egyébb infoért>
Letöltés titkai aloldalamra!
Rendező: Makk Károly Forgatókönyv: Jenei Imre, Békeffy István, Bacsó Péter, Szász Péter Operatőr: Eiben István Vágó: Boronkay Sándor Zene: Fényes Szabolcs Hang: Rajky Tibor Díszlet: Varga Mátyás Gyártásvezető: Szirtes László Gyártó: Magyar Filmgyártó Vállalat Szereplők: Somló István, Tolnay Klári, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Zenthe Ferenc, Soós Edit, Psota Irén, Peti Sándor, Balázs Samu, Greguss Zoltán, Hlatky László, Makláry Zoltán, Péchy Blanka, Várkonyi Zoltán
amerikai filmdráma, 1993 zene: Jerry Goldsmith vágó: David Rosenbloom operatőr: Oliver forgatókönyvíró: Angelo Pizzo rendező: David Anspaugh szereplő(k): Sean Astin (Rudy Ruettiger) Ned Beatty (Daniel) Charles S. Dutton (Fortune) Lili Taylor (Sherry) Jon Favreau (D-Bob) Christopher Reed (Pete) Mary Ann Thebus (Betty)
Pulp Fiction [1994]
Ponyvaregény
(Quentin Tarantino)
Igazán a zseniális dialógusok és karakterek (pl. Mr. Wolf... :D) viszik el a filmet. Amihez a remek szinkron is jó.
Jó még a különböző történet szállak fűzése, bevágása, szerkezete. Viszont így a sok különböző történettől elég összevissza, nem egységes a cselekmény. És a Willises (Butch) résszel, időrendileg sem tiszta. Ez a közepén kb. szerintem az egész film (már mint a vége) után játszódhat.
A befejezés sem tetszett annyira, nekem kicsit blablás volt Jules szövege.
A fényképezés is egész jó.
Értékelés: 80%
Csillagok
háborúja (Star wars)
Ha most elindítom az agyam hogy mi minden jut is eszembe, ha a
Csillagok háborújára gondolok... rájövök hogy milyen hatalmas is ez az egész...
már maguk a fénykardok is milyen csodálatosak, illetve a párbajok (más hol egy
egész filmet betöltene ez az ötlet), a különböző űrhajók, már maga Darth Vader
figurája és a Halál csillag a gonosz félelmetes, legyőzhetetlennek tűnő erejének
jelképe, a jedik és a sithek rendjének felépítése és különbözősége, egy jó pár
kitalált bolygóval, különböző kultúrával bíró különálló univerzum… és nem tudom
meddig sorolhatnám még. Ez egy óriási lenyűgözően érdekes és csodálatos világ.
Akit egy kicsit is vonz a fantázia, kilépés egy elképzelt világba, azt
leírhatatlanul magával ragadja és beindítja a képzeletét. Egy csöppet sem
meglepő hogy miért rajonganak érte olyannyira olyan sokan... De megkell hogy
mondjam, nagyot téved az, aki lekicsinlően azt gondolja hogy csupán ennyiből áll
a kettős film trilógia. (ennek egy kis bizonyságát is próbálom majd adni :))
Ezennel meghajolók George Lucas és mindenki előtt, aki valamilyen módon
hozzátett a filmhez.
A Csillagok háborúját (közkedvelt népies
nevén "sztárvársz") gondolom senkinek sem kell bemutatni. A Baljós árnyak
előzetesének egyik mondata volt (valahogy így) "Minden nemzedéknek van egy
legendája" - a Csillagok háborúja mondhatjuk hogy napjaink egy mítosza. Persze
nem mindenki a rajongója, de ezen inkább ne vitatkozunk. Szerintem az egyértelmű
hogy társadalmunkra és annak gondolkozásra hatással van (egyesekre
erőteljesebben, másokra egyáltalán).
Na de hát hol is kezdjük… Akiket
komolyan megragadott valamelyik film (mert ugye bár lassanként már hat lesz, a
második előzmény trilógia befejeztével) és komolyan elkezdett érdeklődni a film
iránt az sokall több és érdekfeszítőbb és mondhatjuk elmésebb dolgot is
megtudhatott, mint ami elsőre látszhat és mi alapján sokan nyilván egyszerű
lötyögős akció-vígjátéknak nézhetik ezt az egész világot. Mert ugye bár ez nem
csak egy fénykard párbaj, meg jó pár dollár millió bezsebelésért jött létre, még
a sokaknak ez megtántoríthatatlan hitük.
Na de egy kissé hosszú és
zavaros, semmit mondó bevezető után a lényegre térnék és megpróbálnék néhány
dolgot elmondani. Nos: azt hiszem ezt az egészet George Lucas találta ki még a
hetvenes években és elkészítette az első, történetileg IV. részt. Ami még elég
tőke hiányosan készült azt hiszem. De az Egyesült államokban addig soha nem
látott irtózatos siker lett, és Lucasnak aki az akkor még értéktelennek hit
játék és egyéb kiegészítők jogait a szerződésében birtokolta mesés gazdagságot
hozott és onnantól kezdve zsebből készítette a filmeket ahogy csak akarta
(magyarán jó lóra tett). Na de ez sem volt a lényeg, csak úgy leírtam.
A
filmek történését némileg mindenki ismerheti. Na de tulajdonképpen az nem is
annyira lényeges, mert sokall fontosabbak a fénykard párbajoknál azok amikért
vívják azokat… A történet szól az ember legmélyebb belső ösztöneiről és
vágyairól is. Az erő természetéről, ami tulajdonképpen nem csak egy afféle
hollywoodi humbuk filmtrükk, hanem valami olyan ami a világban valóban létezik
és tudat alatt, észre vétlenül irányítja az eseményeket. Szól még a Jedi lovagi
eszmékről, amik szintén nem kitatáltak és átvett elemei valós rokonságot
mutatnak a szamuráj és a keresztes lovagi eszmékkel. (lásd az előző linket) De
hogy mindenről szóljak igazán lenyűgöző az egész világ átgondoltsága is, igazi
műgonddal foglalkoztak a fénykard harcokkal is, ahol a különböző stílusok köré
már-már filozófiai gyökereket építettek fel. De hát még regélhetnék a
technológiákról, a különböző űrhajók, lépegetők, fegyverek, katonák
ötletességéről, formatervezettségéről. Az Industrial light and magic (ha jól
tudom ezt is Lucas hozta létre) méltón többszörös díjnyertes (de már túl is nőt
a Star wars-on)…
A legtöbb dolog nem is a filmből derül ki, mert ott
inkább csak az elbeszélésre jut idő. Ezek leginkább azt hiszem az u.n.
kibővített univerzumban ismerhetők meg, a Csillagok háborúja világában játszódó
szabadon kibontott történetek. Ezek például számítógépes játékok (a Knights of
the old Republic ami igazán nagy hatást tett rám, mert igazán bele élhetjük
magunkat egy Erővel bíró Jedi helyébe és igazán a bőrünkön érezhetjük a jó és a
rossz erkölcsi, érzelmi és értelmi különbségét), képregények, könyvek.
Szóval a film egyik erénye hogy egy igazi lélegző képzelet világot
hozott létre, az amúgy is létező, de néha kicsit háttérbe szoruló dolgokról,
sok-sok össze futó és tanulmányozásra váró szállal. Ja és még John Williams
örökké való hietetlen illeszkedő zenéjéről még nem is szóltam, ez olyan ami a
film egyedi ezer mérettől és ragyogóan felismerhető arcát és különleges
hangulatát biztosítja.
Amúgy meg Yoda az egyik kedvenc figurám.
Az érdeklődők www.starwars.hu -n rengeteg leírást, háttér-információt,
érdekességet találhat.
KOTOR magyarosítás link:
(www.magyaritasok.hu // www.gamestar.hu/gmiki)
Schmidt története
Egy teljesen
egyszerű, mindennapi ember, Warren Schmidt viszontagságos életét mutatja be a
film (a nyugdíjas korra fókuszál, onnan bekapcsolódva).
Feltézlenül
kemelendő Jack Nicholson nagyszerű alakítása, ahogy a nyugodt, leplezett (a
mélyen fojtott) lelki állapotából kitör... és nem vág többet jó pofit...
A nem kimondottan hétköznapi mozi egyik legfőbb oszlopköve realitás. A
lehető elgközelebb kerül a ronda, szürke valósághoz, nem szépit semmmit - ezt a
"különleges-mindennapi", hangulatot kitünnő fényképezés remekül teremti meg (p.
a szaftos csirkeék és marha sültek darabolásának közeliei)... Kicsit bénán írtam
most. Igazából azt szeretném elmondani hogy ez egy nagyon jó és nagoyn
különleges film, mert teljesen a mindennapokat ábárzolja, egy teljesen
mindennapi szereplő szemszögéből. Nincsen semmi tűzijáték, csindradatta -
főszereplő, Svalójában senki sem foglalakozik a sorsával, a belső válsággával...
Ha olvastatok már igazi realista stílusú regényt, akkor eltudjátok képzelni, ez
pont olyan...
Az alap próblematika a következő: Warren Schmidt a
munkahelyén töltött utolsó napjának, utolsó percében kezdődik a film. Gondolnánk
ugye hogy hurrá!!... kezdődnek az önfelett nyugdíjas évek... Na itt nem így van.
A film a szükségtelenné válók öregek tipikus sorssát muttattja be. Akik egész
életükbe húzták az igát, sikerre vitték a céget, aztán egy nap viszlát nnics rád
szükségünk... az irodai aktáit, egész életének egséz eddigi munkáját (közel
értelmét) kihajítják a szemétbe... Aztán még növekednek a borús vihar felhők
..., de nem mesélem el.
Szegény
emberünk élete zátonyra fut, bolyongásai során bejárja a vidéket (közben megkapó
kis száraz útirajzot ad) és vele együtt az addigi életét... Az ifjúkorát, mikor
még úgy gondolta hogy kiválasztotta sors, hogy valami nagyobbra hivatott... A
film lényegében bemutatja, hogy valójában sehová sem jutott. És mást nem tehet
mint jópofát vág, és úgy csinálhat mint ha minden rendben lenne... más különben
minden egy trágyadomb. Pl. a lány esküvőjén (amit ellenez, ugyanis akit a lánya
választott egy semmire kellő fajankó), hosszasan méltatja az egybegyűlteket és
hogy milyen "csodás" perceket élt át velük... és hogy milyen kiváló emberek. A
finom, maró irónia egyszerűen csodásan, egyszerre megmosolyogatóan jelenik
meg... egészen groteszk humor.
A film zenéje, szintén remek... a filmhez
igazodóan sok féle... hol cirkuszi, örült, vad, hol lassú, csendes, szomorú...
A film befejezése hirtelen, Mondhatni egy fordított "in medias res"...
mikor már minden lezárul... (amennyire a valóságba nlezárulhatnak a dolgok
ugye... mert a film teljesen valóságos) egy nem várt csattanó, és vége, a film
nem követi tovább a szereplő életét, de úgy érezük hogy ez csak egy szellete
volt az életnek és valahogy mennek még tovább dolgok... A film zenéje, szintén
remek... a filmhez igazodóan sok féle... hol cirkuszi, örült, vad, hol lassú,
csendes, szomorú...
Nézz meg pár
képemet a filmből (kattint az alábbi képre):
A sötét lovag
The Dark Knight [2008]
(Christopher Nolan)
Az eleje elmegy, az utolsó óra viszont remek. Két gonosz figurája pedig igen jó. A főszereplő eléggé háttérbe szorul viszont. De a fenne vigye el a gyengeségeit, a dialógusok, a történet és Joker páratlan... :)
Idézetek:
(-OJ- felirat)
spoileres!
Harvey Dent: Azt hiszed, el akarok menekülni? Ebből nincs menekvés! Bruce Wayne / Batman: Te sem akarod bántani a fiút, Harvey! Harvey Dent: Nem az a lényeg, mit akarok! Hanem, hogy mi igazságos! Te azt hitted, tisztességes maradhatunk egy tisztességtelen korban! Tévedtél! A világ kegyetlen! És ebben a világban az egyetlen törvény: A véletlen!** Nem áll senki oldalára. Nincsenek előítéletei. Igazságos! A fiának ugyanolyanok az esélyei, mint neki! 50-50% |
*
Joker: Üdv! Tudod... Nem akarom, hogy neheztelj rám, Harvey. Amikor téged és... Harvey Dent: Rachelt! Joker: Rachelt elraboltak... Én Gordon cellájában ültem! Nem én állítottam be a bombákat. Harvey Dent: A te embereid! A te terved! Joker: Úgy nézek én ki, mint akinek van egy terve? Tudod, mi vagyok én? Egy autókat hajkurászó kutya! Fogalmam sincs, mihez kezdjek vele, ha egyszer elkapom! Én csak teszem a dolgomat. A maffiának vannak tervei! A rendőröknek vannak tervei! Gordonnak is vannak tervei! Tudod, ők ilyen áskálódók! Áskálódók, akik megpróbálják irányítani a maguk kis világát! Én nem áskálódom! Én vagyok az, aki megmutatja nekik, mennyire szánalmasak, mikor irányítani próbálják a dolgokat. Tehát... Mikor azt mondom... Add a kezed! Mikor azt mondom, nem személyes ügy volt, veled meg a barátnőddel... Tudod, hogy igazat mondok. Szükségem van a fegyverére. Az áskálódók miatt kerültél ide. Te is áskálódtál! Neked is voltak terveid! És... Nézd hová jutottál miattuk! Csak azt tettem, amihez a legjobban értek! Fogtam a kis tervedet és a visszájára fordítottam... Nézd, mit tettem ezzel a várossal, mindössze pár kanna benzin és néhány golyó segítségével! Tudod, mit vettem észre? Senki nem pánikol, amikor a "tervek szerint" mennek a dolgok. Mégha rémisztő is a terv! Ha holnap közlöm az újságokkal, hogy meghal egy bandatag vagy felrobbantok egy teherautónyi kiskatonát... Senki nem ijedne meg! Mert mindez a terv része! De amint azt mondom, hogy meghal egy polgármester mindenki elveszíti a fejét! Teremts egy kis zűrzavart! Bontsd meg a felállított rendet és mindent elnyel a káosz! Én a Káosz ügynöke vagyok. És tudod, milyen a káosz? Igazságos! |
| James Gordon Jr.:
Miért menekült el, apu?
|
Sötét
kamra (One hour photo)
Nagyon tetszik nekem ez a film.
A hangulat, a történet, a főszereplő, a
pszihológia, az ábrázolás, a zene.
Robin Willimas játsza az alkotás
főszerepét, akit mindig is nagyon szerettem.
A karakter nem az akit
megszokhatunk tőle, de tökéletes alakitása mutttaja tudása mindenre kiterjed. A
szinkronhangja a filmben is a szokásos jól ismert, nem is lehetne más,
tökéletes, felejthetetelen, imádom.
Ajánlom mindenkinek! - mindenkép a
szomorú magányos hős-filmek kedvelőinek.
- Hú csak ennyit írtam?
Írom ezt ójval később.
Bár szavak (leírt szavak) nélkül nehézkes
érzékeltetni szövegben egy ember egy filmhez fűzött kapcsolatát, azért reméelm
ennyiből si kiderülhetet egy kcsit hogy mennyire jó és hogy mennnyire szerettem
is én ezt a filmet.
Nos ezt akár múlt időbe si tehetjük a jelen pillanához
képest, mert ma rádöbbentem hogy még mennyirevel nagyszerűbb is ez a film mint
azt első alkalmakkor néztem.Rájöttem, hogy valójában, ez kell hogy legyen az
egyik kedvenc filmem! Nem is tudom mitörtént velem, azóta okosodtam (fiatal
korban -remélem- előfordul az ilyesmi), vagy csak az alap szituáció nyüggözött
le, az kötötte le a figyelmem. Mindenesettre ma este, mielútt másnap odaadnám
barátomnak - leerenőzízve, hogy tényleg anniyra jó film is ez, elkezdtem nézni.
Egész könnyen folyt, nem is gondoltam hogy ilyen jószerkesztésű a történet,
valahogy nem tudom hanyadjára is de egy csöppet sem volt unalmas. Na ez egész
lényegtelen, el is jutottam jó a közepéig, átsimételve az addigi jelentős
jeleneteket, kcsit felidézve a további akat is előbbre ugorgattam. ÉS egyszer
csak jött egy jelenet ahol buddha ként megvilágosodtam, egyszer csak jóban
elolvastam egy mondatot (felíratos kcsit sajons, másrészől meg már így
szeretetem), talán eddig még mindig csak átfutottam, és ez volt a kulcs, nagy
érdeklődés és izgalom fogott el, méfg nme értettem mnident, csak valahogy...
valami felsejlett a fenszínből, aztán már nem tudom mi történt néztem
jeleneteket, tobvább bövült a kép, a film átellenes pontjain kapcsolatok és
micsoda kapcsolat kerültek és összeállt egy nagy kép!! Húúú de jó, imádom ezt a
filmet.... Na erről írogatok kis boncolgatásomban valamivel lejjebb, kössz
szépen a figylemet! ;) .
Hallgathatsz zenéjéből a BS "radioblogon"!
Ha már láttad a filmet,
vagy csak szeretnéd nagyon lelőnni a "poént" akkor olvasd el kis boncolgatásomat
a filmről! (remélem tetszeni fog ;):
Sy egy szerencsétlen,
jószívű figura (ember), aki habár nem együgyű (sokszor tesz mély gondolkodásáról
tanú bizonyságot elbeszélései során), de hiszékeny, azt is mondhatjuk hogy
valahol hiszékeny akar lenni, hinni akar valamiben, találni akar valamit.
Az élete üres, magányos.
Jól érzékeltette ezt az a jelenet mikor
régi képeket lapozgat a piacon és azok értékéről, jelentéséről beszél, hogy azok
ha mást nem is kifejezik a képen "léteztem", "egyszer fiatal voltam és boldog",
"és valaki számára voltam olyan fontos ezen a világon hogy megörökítsen"
(elkészítse a képem). Sy nem volt sose boldog, fiatal korában amikor még a
fényképeknek és a vevőinek sem élhetet, még kevébé. Létezett, de nme volt senki
se makinek olyan fontos lett volna hogy lefényképezze. Kivéve sajátmagát,
egyszer, azt is az utolós megmardék filmkockára. ("hurrá most már Syról is van
képünk" [ a photoguy, a fotós fazon] és az asztalra hajítota az apa a képet...]
Gyerekkori betegsége, játszotta talán a legnagyobb szerepet a fenti
félelmek*1, és azokra "gyógyírek" (tüneti, elaltató
kezelések) kialakulásában, amelyek végül vezetek lelkének eltorzuláshoz.
Gyermek korát, ami legfontosabb a személyiségi gyökerek kialakulában
elszeparáltan, betegsége miatt elszigeteltetten tölötötte, nem tudott valójában
szociálodni, amikor embertársai közé került sem volt "túl népszerű". A menekülés
lett ennek következménye, ami folytán nem alakult ki képe a valóságról, nincs
meg az igazi realitás érzéke. (Ami egy bizonyos szempontból -ahogy a filmben is
egyik másik szereplőnél megfigylehetjük- el is vakíthat)
A fényképek, a
fényképezési utáni vonzódása nagyon szép dolog. A próbléma ott kezdődik, mikor
semmi mást nem talál, látt az életben, a világból. A fényképek, a velük töltött
munka válik a legfontosabbá számára, a legszorosabb kötelékek hozájuk fűzik. ÉS
mint az film első monologja mondja: a családi képek csak boldog pillanatokat
örökítennek meg. (mielőtt képzeletben belépn a Yorkin-házba, pedig arról beszél
hogy az apróságok amikről senki sem készít képet (használt ragtapaszok, benzik
kutas, a zselére szállt darázs*) "pedig ezek a dolgok tükröznék igazán
életünket, de ezeket az emberek nem fényképezik le" vagyis Sy ezeket a valóság
elemeit nem láttja*. Olyan kicsit mint ha csak rózsaszínen látna, mintha csak a
reklámokról ismerné a világot (! mint pl. amikor ül a tévé előtt, és Simpson
családot néz*2 - a sötétben ül,a tévének meredt szomorú
rezenéstelen arcán a tv fényei kusznak, villognak - ezt hasonlatként is
felfoghatjuk Platón ideatanának egyik példájára: ha egy ember egész életében egy
barlangba lenne láncolva, úgy hogy semmi mást ne érzékeljen a világból, csak
háta mögött égő tűz által a barlang falára vetett árnyakat - és ezt fogná fel
valóságnak (tegyük fel hogy a világ zajlik a tűzelőtt), és nem tudna mást
elfogadni annak mert ha kivivvénk a "való világra" (kérdés hogy amit mi
valóságnak nevezzünk nem e szintén falra vetett árnyak*3) a
vakító fénytől, a vakító felfoghatataln igazságtól megvakulna, nem birná
semmikép sem felfogni (nagy valószinűséggel legalábbis).
Ezt a gyönyörű
hasonlatot erősítik például: az első képek, mikor egy vaku villan (kicsit
gyúnyos viccel hogy pont a fényképező vakít az igazság vakító fénéyvel, mikor ép
az vakított a hazugsággal, a téveslátással - a fényképek (vagyis a jelentős
részük, az olyan átlag ember számára mint Sy a felszínen (!) lévők- nagyrészűk a
"csalási fotók") hazudnak. Legfőkép a Yorkin családé, melyből az sugárzik hogy
tökéletes az életük ("free of tragedy") -a mi legfőképp a családfő (a család-fő)
hazugságából gyökerezik, terebéjesedik. Amire végülis megoldást Sy adja (!). Az
öszempontjukból minden rendbbe jött Sy megváltásával, de azt hogy ő vele
mitörtént nem tudjuk. Az utolsó képekből talán arra gondolhatunk hogy örökre
benne maradt egy "családi képben", a vágyait továbbra is evvel az idilel
(ideával - Platón) azonosítja, mivel (mint Platón is mondja) ebből (ha
hazuságokból épül fel az egéz életed) nem lehet felébredni. *4
Ezek nagyon szépek voltak befejzésnek volt szerintem, de
mindenkép szeretnék még megosztani néhány példát: például: a horrorisztikus Sy
álmában, talán meglátja a képeket, a szemei szinte "kiömlennek", evvel is
érzékeltetve a felfoghatatlanságot, a feldolgkozhatatlanságot
a végén a
menekülés (menekülés az igazságtól!) már a hosszú folyosó is nagyon hatásos, de
igazi rím erre mikor futt le a parkolóban (körbe-köbe-körbe!!!
[becsavarodás]) világító neon csövek mindenüt, olyan mint ha elölük, a
fény elöl az igazság elöl menekülne; majd reflektor vakító fénye mikor elkapják,
térde eresztkedik és látszik hogy nem tudja felfogni...
ELőrébb
valamivel, mikor átrohan az előadő teremen (ez a jelenet világított rá nekem a
film eme lényegére), láthatunk egy szemet, és egy szikét. És azt haljuk: "amely
visszafordítja a retina torzulásának hatásait"
erre rímel a kés a mosdóban
is.
a csillagosokat utalólag kérem elolvasni a
szövegkörnyezetttel újraolvasva!
*1:amik közül "a legnagyobbak már
megtörténtek velünk"
*2: egyébbként ez az ötlet a Taxisofőr című 1976-os
Martin Scorsese filmből vetté át a rendező (a következő a hivatalos oldalról
idézet nyíltan meg is nevezzi, nincs ebből semmi próblematika) a fő különbség
csak az hogy a Sötétkamrában sokall jobb! :)
*3: [egy olyan változatot is
elképzelhetünk hogy a televízió szolgáltatja a fényt, de ez egy sarkított, nem
általános igazságú példa gondolkodjatok elözőben mikor minden amit látunk árny
csupán - akárcsak a Mátrixban)
*4: [Mátrix ugye]
**: Voltakép a fénykép
a valóság leképezése, bizonyos kép elferdítése, a fényképező felfogása szerinti
"valóság". Ez nagyon szépen párhuzamos egy "torzult retina", egy megbomlott elme
által láthott világgal- és ebben az a gyönöyrűség hogy egy fényelőhívóról van
szó.
Nézzetek el a
A film hivatalos magyar
honlapjá
-ra, ha többet szeretnétek tudni a filmről. Képeket,
filmezőzetes és sok érdekességet találtok.
Pl. ezt az egész
érdekes olvasmányt, a fent említett oldalról:
A
produkcióról
Mark Romanek
forgatókönyvíró-rendezot saját bevallása szerint a hetvenes évek „magányos hos”
filmjei ihlették a Sötétkamra elkészítésére, olyan alkotások, mint A bérlo, a
Taxisofor, a Magánbeszélgetések vagy a „The Passenger”.
A forgatókönyv
elkészültével Romanek felkereste Christine Vachon és Pamela Koffler
producereket, akiknek hamar elnyerte a tetszését az ötlet. „A szöveg elég
érdekesnek tunt ahhoz, hogy leüljünk, és átbeszéljük a rendezovel – mondja
Vachon. – Ez rendkívül fontos része a folyamatnak, hiszen itt derül ki, hogy a
rendezo vajon meg tud-e gyozni minket arról, hogy az általunk jónak talált anyag
még jobb. Sikerül-e felkeltenie az izgalmunkat az utazás iránt, amelynek során
az oldalak eljutnak a mozivászonra?”
Stan Wlodkowski producer azután
csatlakozott a társulathoz, miután egy munkatársától hallott az indulóban lévo
projektrol. A magát Vachon és Koffler régi rajongójának valló Wlodkowski
érdeklodését felkeltette az intelligens ötlet.
A frissen szervezodött
alkotói stáb elso és legalapvetobb feladata a Sy Parrish figuráját
megszemélyesíto színész meglelése volt. „Mark elképzelése vezetett el bennünket
Robinhoz – mondja Wlodkowski. – Tudtuk, hogy ha nagy filmet szeretnénk csinálni
a Sötétkamrából, ha ki akarjuk belole hozni a maximumot, Sy szerepére egy
vérbeli mozisztárt kell találnunk.”
A rendezot szerint leginkább az
döntött Williams javára, hogy lelkesedést és empátiát tudott a karakterbe
építeni: „Amikor eloször találkoztunk, hogy beszéljünk a filmrol, egybol
kialakult köztünk az összhang azt illetoen, hogy hogyan kellene Sy-t eljátszani,
és én azonnal megláttam a hatalmas lehetoséget Robinban.”
„A film
létrehozásában kétségkívül fontos momentum, hogy Williams ezúttal olyan
szerepkörben tunik fel, amelyben a közönség még nem láthatta” – véli Koffler.
Producertársa, Vachon egyetértoen bólogat: „Robint számos drámai szerepben
láthattuk pályafutása során, de mindegyikük különbözött Sy-tól. Széles színészi
repertoárjáról azonban a múltban is tanúbizonyságot tett, így mi mindössze
emlékeztetjük erre az embereket.”
A nem hétköznapi alak természetesen a
színész számára is komoly kihívást jelentett : „Örülök, hogy eloször rám
gondoltak. – meséli Williams. – Az emberek azt tartják rólam, hogy döntoen
pozitív figurákat játszom. Nos, Sy is egy kellemes figura, akinek azonban megvan
a sötét oldala is. Izgalmas volt ezt eljátszani. Ijeszto, különös dolgokat muvel
néha, és számomra érdekes volt egy valós és egyben lenyugözo karakter borébe
bújni.”
A rendezo szerint azonban a színész játékát látni éppoly
lenyugözo volt: „Az az elkötelezettséget, érzelmi töltést és az apró részletek
iránti figyelmet, amit Robin behozott a produkcióba, különleges élmény volt
megtapasztalni.”
Nina Yorkint, Sy Parrish idealisztikus álomvilágának
központi alakját Connie Nielsen játsza. A színészno Romanek vizuális készségét
dicséri, amellyel a jellemek fejlodését alakítja: „Úgy éreztem, hogy a Mark
által írott forgatókönyv Robin szerepét emberséggel és megértéssel kezeli.”
A filmbéli férjét, Will Yorkint alakító Michael Vartan helyesloen teszi
hozzá: „Számomra érdekes volt elképzelni, amint Robin Williams eljátsza ezt a
karaktert. Persze nem jelentett különösebb váltást a pályáján, hiszen számos
drámai szerepben láthattuk már, de amikor rá gondolok, mindig valami nagyon
vicces, nagyon szellemes, pörgo tempójú dolog jut eszembe, amely a komédiához
áll közelebb. Így, amikor elolvastam a forgatókönyvet, különösen a vége felé úgy
gondoltam, ‘Úristen, Robin nagyon ijeszto lesz a filmben’.”
Karaktere
sokat méltatott komplexitása mellett Williams érdeklodését a történet is
megragadta. „Amikor eloször elolvastam a forgatókönyvet, mindjárt láttam, mennyi
érdekes fordulat van benne. Azt gondolnád, hogy egy adott irányba indul el,
aztán mégis zavarba ejt… a szó jó értelmében, persze, ha lehetsz egyáltalán a jó
értelemben zavarban – nevet. – Jelenetrol-jelenetre más kerül a középpontba, és
egyszer csak azon veszem észre magam, hogy nem tudom, mi fog legközelebb
történni – és ez jó.”
Az egész életét külso szemléloként élo Sy szinte
belecsöppen Yorkinék fotóalbumszeru mindennapjaiba, amelyek olyannyira
különböznek a sajátjaitól. Williams így beszél a családról: „Nem a Norman
Rockwell-féle család ok, inkább olyasmi, amilyeneket a reklámokban látunk.
Fiatalok, szépek és a róluk alkotott idealista képnek megfeleloen tökéletesek,
ráadásul látszólag mindenük megvan. Ez nyugözi le ot, mivel o pont az
ellenkezoje mindennek: egyáltalán nem vonzó és egyedül él. A család az univerzum
tökéletes ellenpólusát jelenti számára, és ez vonzó számára.”
Yorkinék
megítélésének ez a kettossége jelentette az izgalmat Nielsen számára is:
„Érdekes volt számomra egy olyan figura megszemélyesítése, akinek van egy külso
élete, afféle fantázialéte. Egy háziasszony, akinek szemlátomást tökéletes az
élete, miközben a magánélete távol áll mindettol. Tetszik ez a
kettosség.”
Sy Parrish pedig kívülrol látja ezt az életet. „Egy fura
érzés kerített hatalmába – mondja Robin Willaimas –, amit akkor érez az ember,
amikor 15 éves, és azt gondolja: ‘Ha én lehetnék ennek az embernek a borében,
vagy lenne ennyi és ennyi pénzem, akkor az életem tökéletes lenne.’ Aztán ahogy
felno, rájön, hogy a tökéletesség nem létezik. Sy-nak is ezt kell
felismernie.”
Christine Vachon szerint a tény, hogy Parrish annyira
átlagosnak tunik, egyben zavarbaejto is. „Robinnak sikerült elérnie, hogy
kiváncsivá és együttérzové tegye a nézot a karakter iránt, ugyanakkor
kialakított egyfajta viszolygást a nézokben mindaz iránt, amit
tesz.”
„Mindenki megtapasztalta már azokat az érzéseket, amelyeket Sy
átél: hogy képtelen a kapcsolatteremtésre, hogy egy kicsit kívülállónak érzi
magát. A trükk az volt az egészben, hogy a figura iránt felkeltsük a szimpátiát,
anélkül, hogy édeskéssé tegyük a filmet, és ezt Robin remekül megoldotta” –
teszi hozzá Pam Koffler.
Robin Williams ezt így látja: „Sokat
beszélgettünk a szereprol, és úgy láttuk, hogy o nem tartja magát gonosznak, sot
a saját elvei szerint inkább becsületesnek vallja magát. Egy olyan ember, aki
furcsa módon a cselekedeteit pozitívan ítéli meg.”
A cselekmény
kulcsszereplojének, az elkötelezett, ám könyörületes Van Der Zee felügyelonek a
szerepét a Vészhelyzet címu, hazánkban is nagy sikerrel játszott televíziós
sorozat Benton doktoraként megismert Eriq La Salle alakítja. Szerinte a film azt
feszegeti, „mit jelent sérültnek lenni, magányosnak, amikor annyira hiján vagy a
szeretetnek, hogy létrehozod a saját képzeletbeli világodat, és mások életét
túszul ejted annak érdekében hogy teljesnek érezd a sajátodat. A Sötétkamra
egyike azon filmeknek, amelyek hálát ébresztenek bennünk mindazért, amink van” –
teszi hozzá.
Sy Parrish világának egyedi látványát a rendezo élénk
képekkel elevenítette meg. Williams így írja le Parrish környezetét: „A
nagyáruház maga a hipervalóság. Hasonló a nagy szupermarketekhez a maga
szürreális boségével, amelynek egy piciny szögletében ül Sy. Mindezen belül ott
van maga a bolt – fehér, világos fényeivel, amelyben Sy szinte beleolvad.
Olyannyira nem emelkedik ki, hogy akár hirtelen el is tunhetne a homályban. A
saját, külso világában azonban kitunik, különösen amikor közelebb megyünk a
Yorkin-házhoz, amely egy hihetetlenül meleg és szép otthon. Számára szinte
fájdalmasan szép, mert ez az o idealizált otthona.”
Ezzel szemben Parrish
otthonáról így beszél a színész: „Az o életében mindennek megvan a maga helye.
Minden jól elkülönül, s ráadául nem az a fajta ember, aki kiadja a magánéletét.
Minden meg van tervezve, még akkor is, amikor a dolgok szétesoben vannak. Így,
amikor az élete megrepedezik, végül atomjaira esik szét.” Sy Parrish nagy
óvatossággal létrehozott, a részletekig rendezett, fényképszeru világának képi
megjelenítésére a rendezo régi munkatársa, a szakmailag elismert látványtervezo,
Tom Foden (The Cell) segítségét kérte. Foden egy bontásra ítélt létesítményben
építette fel a SavMart áruházat, amelyet Williams így ír le: "Sy a ruhája, a
hajviselete révén szinte beleolvad ebbe a környezetébe. Egy munkája iránt
rendkívül elkötelezett ember o, számára ez egy valóságos muvészeti forma,
annyira lelkesen végzi. A boltban szüntelenül szól a zene, de kétlem, hogy
egyáltalán meghallja. Annyira a fotóknak éli az életét..."
A film egyedi
képi stílusát Arianne Phillips jelmeztervezo személyre szabott ruhái fokozzák..
Michael Vartan így mesél errol: „Egész nap barnában jártam. Nem találsz rajtam
egy csipetnyit bármi más színbol sem, csak a barnát, színtiszta monokróm vagyok.
Ebben a tökéletes képben mindent aprólékosan festettek meg. Természetesen
mindennek köze van ahhoz, hogy a dolgokat Sy nézopontjából látjuk, aminek néha
több köze van a fantáziához, mint a valósághoz. A filmbéli családban mindent
egymáshoz alakítottak… még a kutya is passzol a bútorokhoz.”
Még:
orgio Filmklub: http://www.origo.hu/filmklub/20021111amagany.html
Hivatalos előzetes:
A történet D-ről (Dunpeal), a magányos fél vámpír vámpír vadészról szól.
Hietetlen figura, nagyon szikár, nagyon szűk szavú, kemény de mélyen érzelmes...
én egyből magamra találtam benne.
A film megjelent Magyarországon is
dvd-n, pl. az xpress.hu-n megrendelheted!(jelenleg 3600 Ft)
Tartalom:
Sok ezer évvel a jövőben, a vámpírok egykori
rémuralma a végéhez közeledik. Rettenthetetlen fejvadászok tizedelik őket, fajuk
a kihalás szélére sodródott. D, az egyik leghírhedtebb fejvadász maga is félig
vámpír, félig pedig ember. Hosszú fekete köpenybe burkolt alakját, és gyönyörű,
sohasem öregedő arcát senki sem felejti el, aki valaha is látta. Mikor egy
gazdag birtokos lányát, Charlotte-ot elrabolja Meier Link, a rettegett vámpír,
D-t bérelik fel, hogy találja meg, és hozza vissza élve őt - vagy végezzen vele,
ha már túl késő lenne. A család azonban mást is megbíz a feladattal, egy csapat
fejvadász, a Markus Testvérek szintén Meier nyomába erednek. Megkezdődik a
hajsza, ami nemcsak az üldözöttek számára tartogat szörnyű veszélyeket, hiszen
még senki sem tudja, milyen csapda várja az út végén.
D, a vámpírvadász
történetét a Ninja Scroll és az Animátrix: Program legendás rendezője, Yoshiaki
Kawajiri vitte a nagyvászonra, így nem meglepő, hogy a japán animációs filmek
egyik leglátványosabb és legnépszerűbb darabjáról van szó. Az aprólékosan
kidolgozott, fantáziadús akciójelenetek, a páratlan látvány, illetve a gótikus
horror- és romantikus elemeket is tartalmazó izgalmas történet miatt sok néző
kedvencévé vált az egész világon, és került a legnagyobb klasszikusok közé.
MEGJELENT MAGYARORSZÁGON DVD-N! Beszerezheted, lásd: http://www.google.hu
Vérző olaj
There Will Be Blood [2007]
(Paul Thomas Anderson)
dráma
Vélemény:
Remek korkép (gazdasági szempontból is), kemény erős szuggesztív jelenet sorokkal - ezeket nagyon jól eltalálták, nagyon nyomasztó hatásúak. A zene kiváló és a fényképezés is a helyén van.
Daniel Day-Lewis fantasztikusan játszik, tényleg odaillik a sok díj! Zseniálisan életszerűen ad egy jellemző régies mozgást, beállásokat, és formál meg 2-3 szerepkört.
A történettel van némi problémám. Van egy erős jellemfejlődés (""), közel lenne a zseniális ötöshöz, de a kb. a film két felének összekötését megalapozatlannak gondolom. Ez hagyott bennem erős hiányérzet, elmegy elég kemény irányban de nem értjük (legalábbis én) hogy miért. Cselekedethetet volna másként is.
A vége igen örült, jó, bár hirtelen és nem kielégítő.
Értékelés: 88% 
Történet:
| A Vérző olaj a család, a végzet, a hatalom és nem utolsósorban az olaj története. A helyszín: Kalifornia tűzveszélyes határvidéke a századforduló idején, amikor minden a petróleumról szólt. A főszereplő: Daniel Plainview (Daniel Day-Lewis), az egykori ezüstbányász, aki saját erejéből vált nagyhatalmú olajmágnássá. Mikor Plainview kap egy titokzatos tippet, hogy van egy kis városka nyugaton, ahol egy egész olajóceán szökell ki a földből, úgy dönt, hogy fiával együtt nekivág, és szerencsét próbál a poros Little Bostonban. Ebben az apró koszfészekben, ahol az egyetlen szórakozás a helyi templom karizmatikus fiatal papja, Eli Sunday (Paul Dano) miséin való részvétel, Plainview és fia valóban megcsinálják a szerencséjüket. Ám akármekkora is az öröm, és bármilyen tetőfokra hág is a gazdagság, semmi sem marad a régi. A kitermelt olaj mennyiségével együtt nőnek a konfliktusok is, és az emberi értékek - a szeretet, a remény, a közösség, a hit, az ambíció, valamint az apa és fia közti kötelék - is veszélybe kerülnek a korrupció, a csalás és az olaj kimeríthetetlen áramlása miatt. |
Linkek:
http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9rz%C5%91_olaj#cite_ref-c.C3.ADm3_3-0
http://www.filmtett.ro/cikk/176 Elemzés
Vozvrashcheniye / The Return, színes, orosz film (2003) Szereplők: Andrej Vladimir Garin, Ivan Dolson Ravov, Konsztantyin Lavronyenko Írta: Alexandr Novotockij, Vladimir Mojszejenko Rendezte: Andrej Zvjagincev Hivatalos weblap: http://www.kino.com/thereturn Hazai bemutató: 2004. március 18. Forgalmazó: Mokép Gyártó: Ren Tv Játékidő: 106 perc

Néhány szereplős családi drámáját – ami
elsősorban egy zaklatott, frusztrációkkal telített apa-fiú kapcsolatot boncolgat
– rögvest a legjobb film 
Hát nekem ez eddig toronymagas a 2008-as év filmje, nehezen tudom elképzelni hogy még egy ilyet láttok.
Fantasztikus! Annyi imádni való zsenialitás van összegyűjtve benne, mint 30 közepes filmben nincs.
Egyedi, zseniális, társadalomkritikus jövőkép. Izgalmas, megfogó történet. Mindent verő karakterek, remek dizájn. Poén hegyek. Engem el varázsolt.
Értékelés: 100%
+http://hu.wikipedia.org/wiki/WALL-E